Minden évben, újra és újra ez a nap sajog, fáj, kicsit kísért engem. Nem voltam veled, sem melletted, de előtte pár nappal még a telefonon keresztül hallottam remegő, rekedtes hangod. Utolsó képem a fejemben, ahogy a lépcső tetején állsz a lépcsőházban, és azzal köszönsz el: "Sokáig éljünk!" 

Gyorsan elrepült az 1 év, pedig olyan mintha minden tegnap történt volna. Ebből is látszik, hogy kit felejtenek el gyorsan és kit nem. Én felejteni sem tudok. 1 éve ment az utolsó útjára, az eddigi leghosszabbra és retúrjegye nincs. Mivel kedvenc lemezeit nem vitte magával, ezért…